Rejtett berendezések

{C}

Utólagos klímatizálás speciális megoldásokkal

 

„ Invisible megoldások „

1. bevezetés

- a klíma története

- a komforttechnika, a friss kezelt levegő szükségessége az élettérben

2. tárgy

 

- jogszabályok

- mit kell tudni klíma telepítés előtt, a műemléképületek előírásai

- speciális megoldás, mint rejtett kültéris klímaberendezés (pl.: műemléképület)

- utólagos klíma kiépítés lehetőségei, hátrányai és ezekre a 7 speciális megoldás

- rejtet kültéris klímaberendezések felépítései, típusai, felhasználhatósága / családi ház, műemlék épületek, stb. /

- egy családi ház hűtés szükségletének számítása, figyelembe véve az épület elhelyezkedését, szigetelését, nyílászáróit, szobák területét, stb.

- megoldás a klímatizálásra egy rejtett kültéris klímaberendezéssel, friss levegőpótlással.

-  esettanulmány bemutatása egy családi ház klimatizálásának kivitelezésére

 

3. összegzés

- rövid összefoglalása a dolgozatnak

Elfo Dolgozat

 

    Molliere vagy Carrier – a légkondícionálás története

Kezdetben volt a legyező, mellyel már az időszámításunk előtti első évezred elejétől enyhítettek a hőségen a kínai hölgyek és urak, nemesek és közrendűek egyaránt. Ők is azt mondhatták tehát: Klimatizálást mindenkinek!

A korai legyezők pálmafalevél-alakúak voltak, és papírból, selyemből, valamint madártollból készültek. Az ókori és az újkori Kínában persze mindennapi funkcióján túl szimbólum is a legyező, a kínai nemzet művészeti és kulturális értékeit jelképezi, egyúttal a kínai népművészet része máig.

Az időszámításunk (Krisztus) utáni első évszáza-dokban kitalálták az összecsukható legyezőt is, méghozzá Japánban. Ha enyhült a meleg, a hölgyek mindjárt a kimonójuk alá rejthették a kedvenc darabjukat. Ez a termék vált Japán legfőbb exportcikkévé az első évezredben. A sors fintora, hogy elsősorban Kína volt a kereskedelmi célpont. Hosszú évszázadok után aztán telítődött összecsukható legyezővel az akkori piac.

Mindenesetre a XV. század táján Kína nem kért többet a japán legyezőkből. Japánnak viszont fontos volt az export, ezért a két állam között tengereken garázdálkodó kalózok segítségével ismét rátukmálták az árujukat Kínára, ha kellett nekik, ha nem.

Európába aztán nem az eredeti legyező, hanem a japánok által továbbfejlesztett változat jutott el, és bizony kínai közvetítéssel. A középkori Európában egyébként, mivel még nem ismerhették a modern épületgépészet termékeit, vastag falakkal és kis ablakokkal érték el, hogy épületeik hűvösek maradjanak a kínzó kánikulában is. Elég, ha a középkorban épült, de még ma is álló templomok, dómok, vagy erődök kánikulában is mindig hűs levegőjére gondolunk.

Ahogy az építészet fejlődött, egyre nagyobb hőhatásnak lettek kitéve az építmények, egyrészt a vékonyabb falak, másrészt az egyre nagyobb ablakok miatt. Szükségessé váltak a nagyobb hőhatást semlegesítő vagy kiküszöbölő épületgépészeti eljárások. A technika azonban csak a huszadik század elejére jutott oda, hogy lehetővé váljon a megfelelő megoldás.

Az első klímaberendezés a 1902-es New York-i hőség és a népszerű Judge című színes, szatirikus hetilap türelmetlen olvasóinak összjátéka folytán vált valósággá. Az említett orgánum ugyanis a nyár folyamán egyre rosszabb minőségben jutott el az igényes és nyájas olvasókhoz, akik panaszaikkal meg is találták a kiadócéget.

Ezt a megfigyelést alkalmazta az ominózus brooklyni nyomdában és ennek alapján alkotta meg a levegő nedvességének TX-diagrammját (felfedezését 1912-ben publikálta), mely alapján építik a klímaberendezéseket még ma is. A korai időkben nemcsak nyomdák, de az akkoriban hőskorukat élő mozik is szívesen áldoztak klímaberendezésekre.

Persze mint oly sok minden másban, a klímatechnikában is más úton haladt a kontinentális Európa, mint az angolszász világ. Az európai modellt a drezdai egyetemen az (előző) századfordulón működő professzor, Richard Molliere alkotta meg. Emberünk nemcsak a nagy színműíró névrokona volt, de ő alkotta meg nedves levegő állapotának HX-diagrammját is 1923-ban, melyet szintén a mai napig alkalmaznak Európában, így Magyarországon is.

Hazánkban tudományos szinten 1950 óta foglalkoznak klímatechnológiával, méghozzá a Műegyetemen Macskásy professzor által 1950-ben alakított Épületgépészeti Tanszéken, ahol a mai napig is hangsúlyos a terület. A tanszék oktató- és kutatómunkájának eredménye a hatvanas évek óta a hazai nyomda- és textiliparban kamatozik, de tévéstúdiókban is használtak már a korai időkben is klímaberendezéseket. Az első hazai tervezésű és gyártású klímaberendezés a szintén az említett tanszéken működő Fónyad Tibornak, a Kipterv mérnökének nevéhez fűződik, és szintén a hatvanas évek terméke.

A rendszerváltás után persze kibővült a klímatechnológia alkalmazása hazánkban is, jó húsz-harmincéves lemaradással követve a nyugati világot. Ekkor váltak klimatizálttá a mozik, az éttermek, és az idő előrehaladtéval egyre több magánlakásban tűntek föl klímaberendezések, hogy a napjainkban gyártott személygépkocsik többségéről ne is beszéljünk.

 Ki ne vágyna arra, hogy egészségesebben éljen? Az egészséges életvitel nagymértékben függ a levegőtől, amelyet belélegzünk, hiszen a nap 24 órájában, folyamatosan veszünk levegőt.
 Életünk jelentős részét családi házunkban vagy lakásunkban töltjük. Nem mindegy, hogy itt milyen minőségű levegőt lélegzünk be. A mai modern technológiával épült, jól szigetelt házak már nem tudnak megfelelő mértékben szellőzni, ez pedig rossz  levegőhöz és penészedéshez vezet.

 A hűtés szükségessége

    A klímaváltozás megemelte az átlaghőmérsékletet, és a nyári csúcshőmérsékleteket. Ez – ha rövid időre, néhány napig, egy-két hétig is – ma már közel 40 C-os hőséget jelent, ami a következő 20-30 évben 45 C-ra is emelkedhet. Ez bizonyos épülettípusok           esetében – korábban épült tetőterek, könnyűszerkezetes épületek, panelházak, üveghomlokzatú középületek, stb. –  azt jelenti, hogy azok a nyári kánikulában hűtés nélkül lakhatatlanná válnak.

 

A hűtés szükséges rossz. Ha csak gépi hűtést szerelünk be az épületbe, a nyári hűtési költség a téli fűtési költséget messze meghaladó mértékű, annak akár 2-3-szorosa lehet. Mit lehet tenni, hogy csökkentsük a hűtési költséget? Kell-e hűteni egy lakást? Ha egy lakóházat hűteni kell, azt meg kell tervezni. A lakásokban napközben jellemzően nem tartózkodnak, vagy ha igen, kevesen – a gyerekek iskolában, a szülők munkában. A lakóházak belső hőtermelése nem jelentős. A belső hőképződésért a helyiségben tartózkodó emberek, a mesterséges világítás és a hőt termelő gépek (háztartási gépek, középületek esetében irodagépek – számítógépek, másolók, stb.) felelősek. Lakóházak esetében ez nem jelentős. Mi a teendő?

Tulajdonképpen megállapíthatjuk, hogy az élettérben / lakás, iroda, szálloda, stb. / nagyon fontos, szinte elengedhetetlen a friss levegő,megfelelő hőmérséklet.

A nyári melegben a friss levegő bejuttatásánál a levegőt hűteni, kezelni kell, melyre sok-sok megoldás létezik.

Viszont van olyan speciális helyzet, mely megoldása eddig majdnem lehetetlennek tűnt.

A lakóterületeken lévő műemlék épületek és építészetileg védett épületek hűtéséről, friss kezelt levegő bejuttatásáról mutatnék be egy megoldást az úgynevezett Elfó klímaberendezést.

Másodsorban egy városképet nagyon le tud rontani a klímaberendezések látványa, melyre szintén megoldást nyújt ez az egyedi Elfó klímaberendezés.

 

Klímaberendezések telepítésével kapcsolatos jogszabályokról

• 182/2008.(VII. 14.) Kormányrendelet
• 253/1997.(XII. 20.) kormányrendelet 2008.IX. 12.-től hatályos szövege

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendeletet a 182/2008(VII. 14.) Korm. rendelet (OTÉK) az alábbiak szerinti kiegészítéssel módositja:

 27.§ (1) Az OTÉK 70.§(2) bekezdése a következő mondatokkal egészül ki:

“A légakna legkisebb keresztmetszete a szellőzés biztosítása érdekében utólagosan nem csökkenthető.”
 (2) Az OTÉK 70.§-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
“(8) Légaknában klímaberendezés, hőcserélő (hűtő, fűtő) berendezés és annak tartozéka, égéstermékelvezető, továbbá zajt, rezgést, lecsapódást vagy más káros hatást keltő berendezés, szerelvény nem helyezhető el.”

 

 (2) Az OTÉK 93.§-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
“(4) Helyiség hűtésére, illetve fűtésére szolgáló berendezés vagy tartozéka (hőcserélő, klímaberendezés) épület homlokzatán a 92.§(2) bekezdésében foglalt azonos feltételek szerint és a 108.§(8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével helyezhető el.”
 

(2) Az OTÉK 108.§-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

“(8) Jogszabállyal védett épületek homlokzatán bármilyen berendezés, felszerelési tárgy, tartozék (pl. klímaberendezés, mesterséges szellőztető, hőcsérélő berendezés, távközlési telekommunikációs eszköz, égéstermék-kivezetés tartozéka) csak a védelmet elrendelő, illetve a védettség jellege szerinti hatóság hozzájárulása, illetve feltételei szerint valósítható meg a védelemmel összefüggő jogszabályok keretei között.”

•  253/1997.(XII.20.)Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (2008.IX.12.-től hatályos szöveg)

 92.§ (2) A homlokzaton- e rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett, meglévő építményeken- mesterséges szellőzéshez kivezetést létesíteni, továbbá helyiségszellőztető vagy klímatizáló berendezést elhelyezni az épület külső megjelenésével összhangban,takartan, illetve építészeti eszközökkel megoldva akkor lehet, ha a tervezett megoldás és a müködés hatása

a) az épület állékonyságát nem veszélyezteti, a homlokzatot nem károsítja,
b) az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó (településkép, építészeti érték vagy műemlékvédelmi, továbbá táj- és környezetvédelmi) érdeket nem sért, c) a kivezetés a környezetet bűz-, mérgező-, zaj-, rezgés-, vagy más káros hatással nem szennyezi, az építmény rendeltetése szerinti használatát nem zavarja, ártalmas mértékű páralecsapódást nem okoz.

 108.§ (8) Jogszabállyal védettépületek homlokzatán bármilyen berendezés, felszerelési tárgy, tartozék (pl. klímaberendezés, mesterséges szellőztető, hőcserélő berendezés, távközlési telekommunikációs eszköz, égestermék-kivezetés tartozéka) csak a védelmet elrendelő, illetőleg a védettség jellege szerinti hatóság hozzájárulása, illetve feltételei szerint valósítható meg a védelemmel összefüggő jogszabályok keretei között.

Nos, a fentiek elolvasása után úgy gondolom mindannyiunkban felmerül a jogos kérdés: “…hogyan tovább?”

mit jelent a “..klímatizáló berendezést elhelyezni az épület külső megjelenésével összhangban, takartan, illetve építészeti eszközökkel megoldva…”

Klímát szereltetne társasházi lakásba? Ezeket kell tudnia!

Mielőtt egy újabb nyári hőhullámtól és a kiskereskedelmi akcióktól felhevülten bárki úgy döntene, hogy légkondicionáló berendezést vásárol társasházi lakásába, nem árt tisztában lenni néhány vonatkozó jogszabályi előírással. Mit szabad és mit nem klímaügyben? – ennek jártunk utána.

Már az idei nyárra beígért öt nagyobb hőhullám közül az első is rekordot döntött, a pünkösdi hosszú hétvégén például 36 foknál is melegebbet mértek a fővárosban. Nem meglepő tehát, hogy a megkérdezett kereskedelmi szakemberek akár 40%-os növekedést sem tartanak elképzelhetetlennek a légkondicionáló készülékek forgalmában.

Hosszú, forró nyárnak nézünk tehát elébe, amely különösen a szigeteletlen panelházakban lesz nehezen elviselhető. Mielőtt azonban enyhet adó klímát szereltetnék társasházi lakásunkba, nem árt tudni arról, hogy milyen jogszabályok vonatkoznak erre az esetre.

1. Építési engedély, műemlékvédelem és egyéb építési előírások

Az utólag beszerelhető légkondicionálók közül legtöbben az ún. split, azaz osztott klímát választják, amely egy falra szerelhető beltéri egységből, és egy többnyire a homlokzatra felerősített kültéri egységből áll. Az érvényben lévő 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet értelmében az ilyen készülékek felszereléséhez nem kell építési engedély, csak akkor, ha a klimatizálás kiépítése során az épület tartószerkezetét, illetve tartószerkezeti elemeit megváltoztatják, átalakítják, kicserélik vagy megerősítik.

Más a helyzet azonban, ha a kültéri egység utcai homlokzatra vagy egyéb látható helyre történő felszerelését egy műemléki védettséget élvező társasházban, vagy védett műemléki területen kívánják elvégezni. Ilyenkor mindenképp szükséges engedélyt kérni. Egészen tavalyig a műemléki engedélyek beszerzéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz kellett fordulni. Annak megszűnésével, illetve átalakításával a feladatot a helyi önkormányzatok (első fokon eljáró testületek), valamint a Kormányhivatalok építésügyi és örökségvédelmi hivatalai vették át (csak másodfokon eljáró testületek).

Az első fokon eljáró önkormányzatok építésügyi csoportjainál azonban nemcsak azoknak érdemes előzetesen tájékozódni, akik műemléképületben élnek. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy az adott területre, kerületre vonatkozó településképi előírások az átlagosnál jóval szigorúbbak, vagy éppen a klimatizálással összefüggő munkálatokhoz bejelentési kötelezettséget írnak elő. Az egyik belső-pesti kerületben például egyáltalán nem engedélyezik a kültéri egységek homlokzatra történő felszerelését, amennyiben azok közterületről, utcáról láthatóak.

A „közterületi láthatóság” tiltását persze sokan úgy kerülik ki, hogy a belső légaknába, légudvarba (régies nevén lichthofba) száműzik a légkondicionáló kültéri egységét. Nos, valószínűleg ők sem szabálykövetőek, hiszen az idevágó 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (másképpen OTÉK) a következőket írja erről:

 „70. § (8) Légaknában klímaberendezés, hőcserélő (hűtő, fűtő) berendezés és annak tartozéka, égéstermék-elvezető, továbbá zajt, rezgést, lecsapódást vagy más káros hatást keltő berendezés, szerelvény nem helyezhető el.”

 „71. § (3) Légudvarba nem szellőztethető bűzös, gőzös üzemű helyiség, nem helyezhető el zavaró hatású, zajt, rezgést, lecsapódást okozó, vagy más káros hatást keltő berendezés vagy annak tartozéka.”

2. Társasházi törvény, SzMSz – már csak ezeknek kell megfelelni

Ha valaki azt gondolná, hogy a klímaszerelést megelőző hivatalos tájékozódás, engedélybeszerzés itt véget ér, az nagyot téved. Az építési előírások mellett ugyanis a Társasházi törvény (2003. évi CXXXIII.) vonatkozó paragrafusát, illetve az adott társasház szervezeti-működési szabályzatát is tiszteletben kell tartani.

Amennyiben a hűtőberendezés külső egységét közös tulajdonban lévő területen kívánják elhelyezni (márpedig a külső fal, homlokzat annak számít), akkor a Társasházi törvény 21. § (1) pontja az irányadó:

„Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett olyan építkezés megkezdéséhez, amely… az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt… közös épületrész, épületberendezés műszaki állapotának megváltozásával jár együtt, … köteles az ilyen munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.”

Mint látható, a törvény viszonylag megengedő, hiszen csak a közvetlenül érintett tulajdonostársak (pl. emeletszomszédok) kétharmadának írásbeli hozzájárulását kéri. Elképzelhető ugyanakkor, hogy a társasházi tulajdonosok által elfogadott SzMSz a törvénynél szigorúbban rendelkezik.

Nem ritka az olyan „katonás” lakóközösség, amely a klimatizálás kiépíthetőségét legalább négyötödös általános jóváhagyáshoz köti (a jó hír az, hogy az SzMSz egyszerű szavazattöbbséggel bármikor módosítható, lásd még a hivatkozott törvény 14. és 15. paragrafusait). Sőt találkoztunk olyan társasházzal is, ahol egyáltalán nem engedélyezték a légkondicionálók tartozékainak közös területen történő elhelyezését, vagy éppenséggel – esztétikai megfontolásokból – azonos kinézetű, típusú kültéri egységeket írtak elő.

A Társasházi törvény és a lakóközösség által rájuk kényszerített előírások alól jobb esetben csak azok bújhatnak ki, akik saját tulajdonú erkéllyel rendelkeznek. A magánbalkon padozatán és falain elhelyezett kültéri egység (főleg, ha utcáról, közterületről nem látható) szerencsés esetben üdítő kivételt jelenthet.

Inverteres klíma berendezések előnyei a ki-be kapcsolós gépekkel szemben

Az inverteres klímaberendezésnél nincs, a szokásos 15-20 Amperes indítási áramlökés-lassú felfutással indul- ezért a régi és a panellakások viszonylag gyenge villamos hálózata is képes a készülék kiszolgálására  ezért nincs szükség a költséges  átkábelezésre illetve a nem túl esztétikus hosszabbító használatra a lakáson keresztül.

Az inverter technológiával működő klímaberendezés mindig csak annyi villamos energiát vesz fel a hálózatból amennyi a felmelegedés leküzdéséhez szükséges, ezért a villamos energia megtakarítás akár 40% is lehet. Ha felmelegedett lakásába érkezik haza az inverter képes lényegesen nagyobb teljesítmény leadására késztetni a berendezést, kb 125%-ra túlpörgeti ezért gyorsabban képes lehűteni a felmelegedett lakást, mint hagyományos elődje. Az alacsonyabb terheléssel való üzemelés következtében mérséklődik a klímaberendezések használatakor jelentkező levegőkiszáradás- effektus, ezért légzőszervi megbetegedésben szenvedők részére jelentős könnyebbséget jelent, a páradúsabb levegő.

Klíma vagy gázfűtés?

Mindannyiunkban megfogalmazódik a kérdés, hogy ha már klímaberendezést vásárolunk vagy fogunk vásárolni helyiségeink hűtése céljából a nyári meleg napokra, akkor azzal esetleg fűteni is lehetne az átmeneti tavaszi és őszi időszakban, továbbmenve akár egész télen fűteni azzal.  Nos, igen, itt jönnek a kérdések, hogy milyen külső hőmérsékletek esetén milyen klímaberendezések alkalmazhatók.

A hagyományos fix fordulatszámú kompresszorral (ON-OFF) szerelt klíma készülékek 0-tól -5 C fokos külső hőmérsékletig alkalmasak fűtésre, ebből következik, hogy ezekkel a készülékekkel csak az átmeneti időszakban (tavasszal és ősszel) tudunk fűteni. Ha télen is szeretnénk fűteni a klímaberendezésünkkel, akkor mínusz 5 C foknál alacsonyabb külső hőmérsékletre is fel kell készülnünk. Ez esetben inverteres vezérléssel ellátott klíma berendezést kell választanunk mely a kompresszor fordulatszámának változtatásával a berendezésben áramló hűtőközeg tömegáramát tudja szabályozni. Ezek a klímabrendezések mínusz 15 C-os külső hőmérsékletig is tudják biztosítani a szükséges fűtőteljesítményt. Vannak a profi inverteres multi rendszerek, amiket gyártókként másképp multi- V, VRF, MDV rendszernek hívunk, ezek a rendszerek -20C-ig alkalmasak hőszivattyús fűtésre.

Nézzük a klímával való fűtés gazdaságosságát, hiszen az sem elhanyagolandó, hiszen a klíma berendezések nem a hagyományos fűtőbetéttel végzik a fűtést, hanem egy hőszivattyú melynek fontos mérőszáma az úgynevezett COP érték. A COP egy mértékegység nélküli szám, melyet a leadott és befektetett energia hányadosaként kapunk. Ezen hányados alapján kerülnek besorolásra az egyes klíma berendezések a megfelelő energiaosztályba.

Tehát minél nagyobb ez a hányados, annál jobb hatásfokú a berendezés, kevesebb energia befektetésével tudja ugyanazt a fűtési energiát leadni, annál energiatakarékosabb a berendezés.

 

Elfo-nál ennyi látható

 

 

 

Hogyan válasszuk ki a klímaberendezésünk teljesítményét

 

Számoljunk :

Alapterülete : 6m x 6m =  36m²

Légtérfogata :  36 m² x 2,7m = 97,2 m³

  1. Ha egyszerűen 2 fő dolgozik benne, nincs nagy déli ablaka és nem halogén izzókkal van felszerelve, nincsenek extra gépek:

            97, 2 m³ x 30 =  2916 W azaz  3kW-os split készülék elegendő !

 

  2. Ha több személy dolgozik benne, vagy déli, nagy ablakai vannak, esetleg hő termelő készülékek vannak ( fénymásoló, hő kötő ..)

            97, 2 m³ x 40 =  3880 W tehát 4kW-os készülék kell !!

 

 

  3. Több személy dolgozik az irodában, déli fekvésűek az ablakai és hőtermelő gépek is üzemelnek !

            97, 2 m³ x 50 =  4860 W tehát 5kW-os 

             készülék kell !!

 

 

Hol helyezhető el a rejtett klíma kültéri egysége

 

 

 

Esettanulmány elfo telepítésre

Egy Pomázon élő család azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy találjunk valami megoldást arra, hogy egy klímaberendezést utólag szereljünk fel a nemrég épült házukra. Sajnos építéskor kifelejtették a klímaberendezést, és utólag nem szeretnének semmi láthatót felszerelni a házra, a házba. Valamilyen rejtett klíma megoldásban gondolkodtak.
A neten keresgélve találták meg a cégünket, mivel egyedül a Tekno Point foglalkozik rejtett klíma berendezések forgalmazásával telepítésével.

Az ingyenes helyszíni szemlét követően az alábbiakban állapodtunk meg:
• sehol ne látszódjon az épületre telepített kültéri egység,
• a hűtendő nappaliban és hálószobában sem lehet beltéri egység, legfeljebb szellőző rács,
• lehetőleg a szellőztetést is oldjuk meg,
• az egész rendszer legyen energiatakarékos és csendes.

A helyszíni felmérést követően elkészítettük egyedi árajánlatunkat a megrendelő számára, amely az alábbi klíma készülékeket és telepítésüket tartalmazta:
• 1 db. Elfo multi inverter külső egységet,
• 2 db. légcsatornázható beltéri egységet, 
• csővezetékeket és szellőző rácsokat,
• kivitelezési- beüzemelési munkálatokat,
• 5 év teljes körű garanciát.

Az árajánlatunk elfogadását követően a telepítést az alábbi módon oldottuk meg:

Az Elfo kültéri egységet a nem használt padlástérbe építettük be. Ugyanide kerültek a beltéri egységek is. A kültéri egységet a ház homlokzatára szerelt 4 db. 200 mm –es szellőztető rácsra kötöttük be, az előírásoknak megfelelően.
A beltéri egységeket a nappaliba és a hálószobába csöveztük be. A szellőző rácsokat a lakótér gipszakarton mennyezetébe süllyesztettük be. Ezen keresztül áramolhat a lakásba hűtött levegő nyáron és a meleg levegő télen.

Mivel ez a rendszer lehetővé teszi a külső, friss levegő bejuttatását, megfelelő arányú hozzákeverését is, ezért a megrendelő számára ezen az úton oldottuk meg a szellőztetést is. Ezzel a megoldással feleslegessé vált az ablakok nyitogatása, így télen fűtésre, nyáron hűtésre fordított energiát tudtuk ezzel csökkenteni.
Az általunk telepített rejtett klíma berendezés a szellőztetést is képes megoldani úgy, hogy nyáron hűteni télen pedig fűteni tudja a kintről beszívott friss levegőt. Ez a hőcserélős megoldás a ház jó szigetelésével együtt hatékony energia megtakarítást tett lehetővé.

A megrendelő elmondása szerint 40 % körüli energia megtakarítást ért el az általunk telepített szellőzető rendszerrel. Megelégedését bizonyítja az is, hogy velünk végezteti el a rendszeres karbantartást, valamint számos ismerősének ajánlotta az általunk forgalmazott rejtett klímás rendszert. Több megrendelés is érkezett, számos helyre telepítettünk hasonló megoldást.

 

 

Elfó Inverter klíma:

Ez a berendezés egy rejtett kültéri egységgel rendelkezik, mely módot ad arra, hogy a kültéri egységet a zárt térben az irodákban helyezzük el, és a levegőztetését  2 db 180-as légcsatornával oldjuk meg / 2 db 180-as lyuk a homlokzaton /.

Ebben a megoldásban 2 db monó berendezést kell telepíteni, melyhez tartozik 2 db beltéri egység. A berendezés -5 fokig tud fűtés üzemmódban működni.

A dolgozattal bemutattam,hogy olyan helyen is tudunk klímaberendezést telepíteni ahova a normál berendezések nem telepíthetők!

Ezt a speciális klímaberendezést a Tekno Point Klíma Kft gyártja és forgalmazza.