Műemlékvédelmi épületek rejtett klimatizálása

Műemlékvédelmi épületek klimatizálása 

Split klímatelepítés során néha azzal a problémával kell szembesülnünk, hogy a kültéri egységet sehová sem lehet elhelyezni. Az akadályoztatás forrása lehet műszaki, engedélyeztetési vagy egyszerűen csak az ügyfél jogos esztétikai elvárása. Engedélyi vonatkozás jellemzően belvárosi, műemlék, esetleg túl közeli szomszédos épület esetén merülhet fel, ami adott esetben akár a megkezdett kivitelezés befejezését is meghiúsíthatja. 
Műemlék épületek, világörökséghez tartozó homlokzatok esetén pl. a Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályához kell fordulni engedélyért, ám a légkondicionálók kültéri egységének elhelyezését a legritkább esetben engedélyezik védett épület homlokzatán, sőt többnyire kifejezetten tiltják.

Rejtett klíma termékcsaládunk ezt a problémát hivatott megoldani!

Megoldást nyújtanak azon helyeken, épületekben, ahol a hagyományos rendszer nem kivitelezhető.

"Láthatatlan" (rejtett kültéri egységgel rendelkező) klímaberendezéseinket úgy terveztük, hogy szabályozza a levegő hőmérsékletét és páratartalmát, ott ahol mások nem tudják ezt elérni.
Cégünk mindig is ragaszkodott a hagyományokhoz és termékeinknél felhasználtuk azt az olasz szaktudást és kivitelezést, - annak fontos értékét szem előtt tartva - amely a kultúránk részévé vált és ez lett a identitásunk is. Ez érződik termékeinken is, amelyek hűen tükrözik hatékonyságunkat.

 

 

• Rejtett kültéri egység

• Igényes megoldás

• Történelmi városrészekben, műemlékvédelmi épületeknél egyetlen megoldás

• Egyszerű telepítés

• Energia megtakarítás

• Nagy hatékonyság hűtéskor és fűtéskor egyaránt

Műemléki épületek szabályai

(forrás: ingatlanjogok.hu)

1. Mi minősül műemléki épületnek?

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv-ben foglaltak szerint a műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak; műemléki érték: minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt.

Röviden: a műemléki érték törvényi fogalmának megfelelő olyan épület, amit az illetékes miniszter – jelenleg a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának minisztere, korábban a kulturális és oktatási miniszter (kultúráért felelős miniszter) – rendeletében védetté nyilvánított a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) előterjesztése alapján.

2. Milyen kritériumok alapján nyilvánítanak egy épületet műemléknek?

Azt az épületet lehet műemléki védettség alá helyezni, ami a műemléki érték törvényi követelményének megfelel.

A KÖH Nyilvántartási és Tudományos Igazgatóságának vonatkozó irányelvei szerint a védetté nyilvánításhoz szükséges kiemelkedő jelentőség megmutatkozhat:

– a védendő emlék korában (ált. 1875 előtti)

– A védendő emlék létrehozásában megnyilvánuló közösségi akaratban (1867-1956 között valami közösségi célra – pl. egyházi, oktatási, kulturális, közigazgatási stb. épület és eredeti állapotát ma is őrzi)

– a védendő emlék egyediségében

– a védendő emlék tipikusságában

– a védendő emlék létrehozásának építéstechnika-történeti vonatkozásában

– a védendő emléknek a környezetével (településképpel, településszerkezettel, történeti tájjal) való összefüggésében

– a védendő emlékhez kapcsolódó különleges eszmei-szellemi, „nem anyagiasult” vonatkozásban

– az esetleg jórészt átalakított emlék fenti szempontok szerint különleges értéket jelentő részletében

– az emlék védett, ill. védendő együtteshez való tartozásában

De! – az elbírálás egyedi, a szempontok csak iránymutatóak, az azoknak történő megfelelés nem jelent automatikus védelmet, de akár egy szempontnak megfelelés is elég lehet

3. Ki dönt arról, hogy egy épület műemlék-e vagy sem?

Kezdeményezni a KÖH-nél lehet a védetté nyilvánítást, amely megvizsgálja a feltételeket és előterjesztést tesz a kulturáért felelős miniszternek. Az előterjesztés alapján a miniszter dönt és rendeletében nyilvánít védetté.

A rendeletben konkréten megjelölik a védetté nyilvánítás tényét, a védetté nyilvánított műemléki értékeket, a védelem célját az ingatlan konkrét meghatározását, hrsz.-ét, az elővásárlással kapcs. rendelkezéseket stb.

4. Lakóépületek esetében pontosan mit jelent a műemléki védelem?

A kulturális örökség védelméről szóló törvény a műemlék épületek fenntartása és használata körében több előírást is tartalmaz, melyek kötik az ingatlanok mindenkori tulajdonosait, használóit.

A műemlék fenntartásáról, jó karban tartásáról alapvetően a műemlék tulajdonosa köteles gondoskodni – vagyis önkormányzati tulajdon esetén az önkormányzat, amennyiben azonban a lakók megvásárolják, a kötelezettség őket fogja terhelni

A műemléket a törvény előírásai szerint az értékének, jellegének, történelmi jelentősének megfelelően, ahhoz méltóan, a veszélyeztetését kizáró módon kell használni, hasznosítani. Helyreállítása során törekedni kell az eredeti állapotának visszaállítására.

Műemlékek esetében figyelni kell arra, hogy egyes, más épületek esetében építési vagy más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységeket is csak a KÖH engedélyével lehet végezni, így pl.

– reklámok elhelyezése a műemléken

– funkciójának, használati módjának megváltoztatása

– egyes részeinek, szerkezetei elemeinek elmozdítása

– megóvási, restaurálási, átalakítási munkák

– műemlék jellegét és megjelenését befolyásoló fényforrás elhelyezése, üzemeltetése

A KÖH műemlékvédelmi érdekből a műemlék felújítási, helyreállítási munkáinak engedélyezése során az építési szabályoktól, nemzeti szabványoktól – az élet- és vagyonbiztonság követelményeinek megtartásával – eltérhet.

A KÖH egyébként is figyelemmel kíséri a műemlék állapotát, megfelelő használatát, ennek keretében kötelező erejű határozatot hozhat (pl. tiltott beavatkozást megelőző állapot helyreállítására, jó karban tartására, méltatlan használat megszüntetésére kötelezés, károsítástól, veszélyeztetéstől eltiltás), melynek nem teljesítése esetén örökségvédelmi bírságot szabhat ki, illetőleg a munkálatokat a kötelezett helyett, annak költségére történő elvégeztetheti.

A KÖH kulturális örökségvédelmi érdekből bizonyos munkálatok elvégzését is elrendelheti (pl. felújítás, helyreállítás), ebben a körben a munkálatok örökségvédelmi többletköltsége a hatóságot terheli. Az elrendelt munkálatok csak a feltétlenül szükséges mértékben akadályozhatják a rendeltetésszerű használatot, viszont e körben a használónak tűrési kötelezettsége van.